Életrajz 

Alexandra Móna a becsületes nevem. A Móna név apucika okossága volt. A Max Payne-ből. Úgyhogy köszönet érte a finneknek.

Szóval 2005 05 hó 20-án születtem hajnali 05 óra 20 perckor az év 20-ik hetének 5-ik napján. Jó mi? Minden 20-as meg 5-ös.

Ezek még nem digitalis képek sajnos

A 1.sz Semmelweis Nőgyógyászati Klinikán Belics Zorán doktorbácsi kezei között és Hajagos Orsi szülésznéni áldozatkész segitségének köszönhetően. Meg kell említenem még nagynénim Rita nevét is aki végig anyukám mellett volt a szülőszobán és ezzel nagymértékben hozzájárult, hogy az utam zökkenőmentesebb legyen az "újvilág" felé. Halleluja! 

Apuci nem bírta az "izgalmakat" ezért  "távoli" szemlélője volt az eseményeknek. Aztán hamar megérkezett, itt éppen ismerkedünk:

Születési súlyom: 3850 gramm - Testhosszom: 56 cm volt. A szemem színe: kék - Hajam színe: barna - A hosszától ámuldoztak az emberek.

Miután hazakerültem, az ágyából azonnal kitúrtam apucikát - jelezvén, hogy új seriff érkezett a városba. A kiságyat csak látásból ismerem. Azóta sem vagyunk tegezőviszonyba úgyhogy akinek kell szabadítson meg tölle. Köszike!

2-3 hetesen felemeltem a fejem, hogy megnézzem hun vagyok.3 és fél hónaposan megfordultam, hogy ki van a hátam mögött.

6 hetes koromban már intenzíven mosolyogtam, tetszett, hogy mindenki a kedvemben akar járni. 3 hónaposan már ezen egyenesen kacagtam.

Kedvenc időtöltéseim közé tartozott:

Anyucikán lógni egész nap:    Pancsizni:

Hintázni a felfújhatós gumifotelban és a hintában:

Apucival compjuterezni:

Olvasni:                            Egérrel a kezemben ugrálni:

Kedvenc ételeim: 5 hónapos koromtól ráfanyalodtam a bébiétel nevű "trutymóra", ezen belül a barackos hús, paradicsomos hús, paradicsomos hal, alma-krumpli, alma-banán öszibarack összetétel állt közel a szívemhez.

Kedvenc italaim: 4 hónaposan kezdtem hanyagolni a köménymagos teát, persze a gyümölcsízűek továbbra is a zsánereim maradtak, de a bébiitalok egyenesen lenyűgöztek.     

A fogaim rendszerint 2-3 hónappal hamarabb bújtak ki, mint ahogy kellett volna, így hat hónapos koromtól kezdtem szépen lassan  ragadozóvá  válni.

Kúszni-mászni 7 hónaposan még nem nagyon volt kedvem, bár a bébikompot sűrűn részesítettem előnyben:

Az első karácsonyom "remekül" telt, rá se hederítettem a fenyőfára.

Aztán újév első napján beköltöztünk anyucival a László Korházba krupp nevű betegség következtében. Itt töltöttünk 10 napot.

2006 január 17-én először másztam egyet, 20-án felültem egyedül, 24-én meg úgy döntöttem, hogy átmegyek homo erectus-ba, mivel ülve nem értem el a tévé gombját.

Pontosan 10 hónaposan már egyedül tettem meg az első lépéseket. 11 napra rá már bebarangoltam a lakást. Na ezután új dimenzióba kerültem.